Kedves Mindenki!
Aki személyesen vagy online vett részt az órán, az tudja a feladatot, a többieknek pedig:
olvastuk tovább a Szent Péter esernyőjét nyelvtan órán is, az alábbi linken ti is követhetitek a szöveget. Gregorics Pállal ismerkedtünk. (2. részt kezdtük el)
Szent Péter esernyője
Az alábbi szöveget beragasztottuk a füzetbe+ a hiányzóknak emailben is elküldtem. Ne másoljátok le, majd odaadom!
Kis röpdolgozat várható.
A Legenda
Viszik a kis Veronkát
Halápon meghalt egy tanítóné. Nem volt annak semmije: csak egy kecskéje,
egy libája, és egy 2 éves kislánya. De volt egy idősebb fia is, aki pap
volt Glogován. Billeghi Máté felpakolta szekerére az örökségeket,
Veronkát, a kétéves kislányt, egy kosárba rakták,
aki csak azt vette észre az egész utazásból, hogy egyre távolodnak a
faluból.
Glogova régen
Glogova régen elég fejletlen volt. Országút sehol nem volt, a talaj
pedig agyagos volt, tehát a veteményeknek sem nagyon kedvezett.
Szegénység volt és nyomor. A régi pap is meghalt. Az iskola épülete
pedig ütött-kopott volt.
Új pap Glogován
Új pap érkezett Glogovára, és beköltözött a paplakba. Kitudakolta, hogy
mennyi lélek van a faluban, mennyi a halálesetek száma évente, és mennyi
a házasulandó párok száma. Hamar rájött, hogy szinte minden a
krumpliterméstől függ, és óriási a szegénység. Az
ő fizetése is nagyon csekély.
Megérkezett Billeghi Máté Veronkával, és János pap (mert így hívták az
új papot) kiment fogadni Mátét, de hamar látta, hogy rossz hírrel
érkezett. Máté lepakolt, megmutatta a papnak a húgocskáját is és a többi
örökséget, azután pedig elmondta neki, hogy az
édesanyja meghalt. Jánost - amikor meghallotta a szomorú hírt - nem
érdekelte semmi, még Veronka sem, hanem elment imádkozni.
Az esernyő és Szent Péter
Imádkozás közben eleredt az eső. János rohant haza (mert féltette a
kislányt, akit a ház előtt egyedül hagyott), és meglátta a kosarat.
Csodák csodájára talált felette egy fakó piros esernyőt is. Gyorsan
bevitte a gyereket a házba. Lassacskán az a hír terjedt
el Glogován, hogy Szent Péter tette Veronka fölé az esernyőt. János pap
nagy gondban volt, mivel a szerény fizetéséből csak nehezen tudta
eltartani a szegény Veronkát. Isten azonban gondoskodott róluk.
Jánost egy idő után már az esernyővel hívták a temetésekre, és a második
"esernyős" temetésen fel is támadt az az ember, akit temettek. Ennek
elterjedt a híre az egész világban, és már mindenhonnan jöttek, hogy
csodájára járjanak, és a varázslatos esernyő alatt
esküdjenek meg. Nagy jövedelem volt ez Jánosnak, és így a kis Veronkáról
is tudott gondoskodni.