Közlekedőedények,
hajszálcsövesség
Gondolkozz el a
következő kérdéseken!
· Víztorony:
Nagyobb városokban, a turisták – különleges kidolgozottságuk, egyedi szépségük
miatt – gyakran fényképezik a régi víztornyokat. A manapság, főként kisebb
falvak szélén épült víztornyok formája nagyon egyszerű. Mindkét építménynek
ugyanaz a szerepe: biztosítaniuk kell a település házainak vízellátását.
De
miért szükséges ehhez ilyen magas tornyot építeni? Mi a szerepe, minek
építették, és miért ilyen magasra?
·
Mitől
folyik ki a víz a csapból?
· Mi a szerepe a zsilipeknek?https://www.origo.hu/video/20170314-hatvanszoros-gyorsitasban-nezze-meg-hogyan-zsilipelnek-at-egy-hajot-a-sio-csatornara.html
·
Hogy
működik egy bűzelzáró? El tudnád nekünk magyarázni?
Ezek az életünk
sokféle területén használatosak, a működésüknek ugyanazon fizikai törvény az
oka.
A hajszálcsövesség
jelenségével már születésetek után röviddel is találkoztatok! Igen, az első
pelenkával. De tudjuk azt is, hogy mitől jó vagy rossz egy törölköző.
Egy virágot
megfesteni ételfestékkel már elég meghökkentő. Hogyan lehetséges ez?
1.
Próbáld ki otthon ezt a kísérletet! Megfigyelheted,
filmezheted, fényképezheted, és nagyon-nagyon látványos! A legfontosabb: csak
friss virággal (fehér rózsa, fehér szegfű) és elég tömény ételfestékkel
működik. A kísérlet segíti a növények vízfelvételének megértését is.
Itt egy kis segítség:
A
felül nyitott edények vagy csövek rendszerét, amelynek ágai között a folyadék
szabadon áramolhat, közlekedőedénynek nevezzük.
A
közlekedőedény minden ágában egy vízszintes síkban ugyanakkora a hidrosztatikai
nyomás. Ezért a nyugvó folyadék felszíne minden ágban ugyanabban a vízszintes
síkban van.
Közlekedőedény
a teáskanna, az öntözőkanna, a tartályok folyadékszint jelzője és a slag
vízmérték is.
A
közlekedőedényekkel a mindennapokban is gyakran találkozunk.
A
legtöbb lakásban legalább annyi közlekedőedény van, ahány vízlefolyó. A
vízlefolyó a csatornával van összekötve, ahonnan könnyen a lakótérbe juthatna a
kellemetlen szag, ha egy közlekedőedény, amiben víz van, ezt meg nem gátolná.
Végezd
el a következő kíséreltet:
2.
Egy
gumicső két végére illesszünk üvegcsövet. Tartsuk U alakban úgy, hogy mindkét
szára azonos magasságban legyen, majd töltsük fel vízzel! Ezután emeljük fel a
cső egyik végét jóval magasabbra. Figyeljük meg, mi történik!
Tapasztalat:
A
cső másik végéből a víz felfelé spriccelve folyik ki! A felemelt ágban a
vízoszlop magassága, és ezzel együtt a nyomás is, hirtelen megnőtt. A
közlekedőedények elve szerint a másik ágban ugyanolyan magasan kellene állnia a
víznek, ezért folyik ki a másikon.
A
víztornyokat azért építik olyan magasra, mert a települések vízvezetékrendszere
is egy óriási közlekedőedény. A házak vízvezetékei összeköttetésben állnak a
víztoronnyal, amelynek tehát a vízellátás, illetve a megfelelő víznyomás
biztosítása is feladata.
A
zsilipkapukon keresztül is a közlekedőedények elve alapján haladnak át a hajók.
Gondold végig az átkelés lépéseit!
1.
Magasabb
vízállású helyről az alacsonyabb szintre!
2.
Alacsonyabb
vízszintről a magasabb vízállású szintre!
HAJSZÁLCSÖVESSÉG
Mártsuk tintába egy papírzsebkendő sarkát!
Mit veszünk észre?
Tapasztalat: A papírzsebkendő felszívta a
tintát.
A papírzsebkendőben, kockacukorban,
törölközőben, textilpelenkában kicsi keresztmetszetű, hajszálvékony
járatok vannak. Ezekben a víz ugyanúgy viselkedik, mint a képen látható,
hajszálvékony üvegcsőben. Megfigyelhető, hogy a hajszálcsövekben a víz
felszíne magasabban van, mint a külső folyadékszint. Ezt a jelenséget
hajszálcsövességnek nevezzük.
A hajszálcsövességgel magyarázható, hogy a
szivacsba, a kéztörlő papírba, a pamut trikó anyagába is „felszívódik” a
nedvesség.
A mezőgazdaságban is figyelembe kell venni
a hajszálcsövesség jelenségét. A növények táplálásában a talaj alsóbb
rétegeinek nedvessége nagyon fontos, ide nyúlnak le a gyökerek, ide szivárog le
az esővíz. A talaj azonban nem tömör, hanem megszámlálhatatlan apró hajszálcső
szövi át. Ezeken keresztül jut el az éltető víz a növényekhez.
Szárazságban ezeken a hajszálcsöveken
keresztül jut el a talaj nedvessége a felszínre is, ahonnan elpárolog, tovább
csökkentve ezzel a talaj víztartalmát. Ez ellen kapálással lehet védekezni. A
kapálás szétroncsolja a hajszálcsöveket, így megakadályozza a talaj belsejének
további kiszáradását.
Feladataid
Nyisd meg/Nézd meg a PowerPoint-os
bemutatót (amit órán vetítettem nektek), amelyen a tananyagot találhatod, és a lényeget jegyzeteld ki a
füzetedbe!
Játssz a következő animációval :) : https://www.vascak.cz/data/android/physicsatschool/templateimg.php?s=mech_nadoby&l=hu
Nézd meg ezt a videót is!
Oldd meg a következő játékos interaktív feladatot: https://learningapps.org/8622249
Kutatómunka:
Gondold végig, hogy hol használunk a mindennapi életben közlekedőedényeket.
Kiselőadást (ppt-t) is készíthetsz erről az érdekes témáról, amelyet szintén
elküldhetsz nekem az email-címemre (csorba.laszlo@lisztferenc.hu)
a következő tanóra előtti este 8 óráig!
Egy teszt kitöltéséért is kaphatsz szorgalmi ötöst, ha 85%-os lesz Hajrá! :) https://forms.gle/jiigroMJEWVCeipx8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése